Tisztelt Jelenlévők!

Szeretettel köszöntök mindenkit a Krajczáros Alapítvány ünnepi rendezvényén és engedjék meg nekem, hogy röviden elmondjam miért fontosak  számomra a közösség célkitűzései.
Székesfehérvár minden történelmi korban egyike volt a legnemesebb katonai, honvédelmi hagyományokkal bíró magyar városoknak. Ebben a hagyomány ápolásban kimagaslóan  részt vállal – a HTBK és nyugdíjas klubok tagjaival közösen – a Krajczáros Alapítvány.

Mintegy 10 éve kerültem kapcsolatba velük, és mióta közelről látom önkéntes munkájukat, azóta csak megerősödött bennem küldetésük fontossága. Három területet,  a hadisír gondozást,  a történelmi múlt ápolását és a karitatív tevékenységet különösen is nagyra tartok. – A nagyapák és ükapák becsületes helytállásáról, erő feletti küzdelmeiről emlékezni kell, a háborúk áldozatai nem hullhatnak ki a történelmi emlékezetből.
Az emlékhelyek felkeresése, gondozása úgy érzem a nemzet lelkiismeretének fokmérője. A háborúk kegyetlen valóságát, a mai generáció már csak a filmekből, történelmi könyvekből ismeri. Több évtizednyi távolságban élnek a borzalmas valóságtól, és ma már csupán történelmi tény számukra a fájdalmas múlt , amelyben  hozzátartozóik életüket adták a nemzetért.
Öröm számomra, hogy országszerte egyre többen csatlakoznak  a jó ügyhöz, erősítve a hovatartozás érzését.- Ennek az összefogásnak a folytatása a történelmi nagyjainkról való – az alapítvány által szervezett – rendszeres megemlékezések is. Kopjafák, szobrok, emléktáblák állítása (Segesvár, Székelyudvarhely, Érsemjén, Székesfehérvár, Ukanc (Slo), Donja Dubrava (Hr)).- Külön ajándéka  ezeknek az eseményeknek a földrajzi határainkon kívül rekedt magyarokkal  kialakult kölcsönös barátság, melynek kézzel fogható kísérő jelensége a különféle adomány gyűjtés az Ő megsegítésükre.
Szeretném bátorítani az el nem kötelezett jelenlévőket legyenek támogatói ennek a szép és nemes küldetésnek.

2011. december – Jákob János ezredes, HM Protestáns Tábori Püspökség, Irodavezető